A fánk Izraelben hagyományosan hanukai étel, vagyis olyan, mint nekünk a bejgli karácsonykor. Azért nagyon nem kell meglepődni a dolgokon, a fánk nem valami egzotikus helyről érkezett, hanem a közép-európai zsidók hozták magukkal. Senki sem tudja biztosan, hogy a farsangi időszakról (ami itt purim, és olyankor hámán-táska a menü, ami mákkal töltött batyu) miért tevődött át a november-decemberi hanukára. Az én elméletem az, hogy itt ilyenkor van tényleg hideg, és ilyen nehéz olajos dolgokat ilyenkor érdemes enni. Ezen kívül még azért is lehet, mert a fánkot persze sütőben is lehet sütni, de igazából olajban érdemes, és ilyenkor épp azt ünnepeljük, hogy a kicsi lámpa-olaj, amit találtak, végül elég volt 8 napra, így nem aludt ki a Szentélyben a tűz (a történet nagyon zanzásított verziója) – és akkor ha már ég a láng, talán jut egy kicsi a konyhába is ebből a bizonyos olajból.
Amire nem számítottam, azok a fantasztikus fánk-kreációk, amiket most szerte a városban láttam, minden évben szabályos új kollekcióval jelentkeznek a jelek szerint. Még nem volt merszem megkóstolni, de holnap, az utolsó napon azt hiszem, már muszáj leszek.
Nem a világ leggyorsabb sütije, így számoljunk az idővel: tészta elkészítése – ½ óra; kelesztés – 3-4 óra; szaggatás – 15 perc; kelesztés 2. kör – ¾ óra; sütés – ½ óra; töltés, szórás – ½ óra. Persze ha többen együtt csináljuk a második részét, akkor gyorsabban megvan, de mindenképp inkább hétvégi projekt...
Ez pedig a recept a kibucból, amit idén már harmadik alkalommal csináltam én is, ezúttal a tészta is az én művem volt.
Hozzávalók 30-40 darabhoz:
tészta:
- 1 kg fehér sütemény liszt
- 1 ek instant élesztő (vagy 25 gramm friss)
- 100 g cukor
- 300 ml langyos tej
- 100 ml olaj (napraforgó, vagy repce)
- 1 ek só
- 4 tojás
- 2 ek vanília aroma / 1/3-1/2 rúd igazi vanília / 2 csomag vaníliás cukor
- 2-4 ek brandy
- ½ citrom reszelt héja
töltelék:
- 1 üveg finom lekvár, leturmixolva (nem jó, ha vannak benne gyümölcs darabok)
- injekciózó eszköz (legegyszerűbb a habzsák)
- porcukor a tetejére
Tészta elkészítése:
Ha friss élesztővel dolgozunk, felfuttatjuk a tejben egy kis cukorral, kb. 15-20 perc alatt van készen. Az instant élesztőt be lehet egyből keverni a lisztbe. Összekeverjük a száraz anyagokat, és külön a nedveseket, a tojásokat verjük fel előre egy kicsit. Ezután mindent összegyúrunk, és kézzel, vagy géppel dagasztjuk, kézzel 6-10, géppel 5-7 percig.
Egy tálat kiolajozunk és ebbe tesszük a tésztát kelni, nedves ruhával letakarva 3-4 órát kelesztjük, amíg duplájára dagad.
Szaggatás és a többi:
1. 1 cm vastagra nyújtjuk a tésztát, és 5 cm átmérőjű köröket szaggatunk belőle (egy 2 dl-es pohár átmérője pont jó, ha ennél nagyobbat csinálunk, akkor nehéz lesz egynél több fánkot megenni utána)
2. sütőpapíros tepsibe tesszük meleg helyre – akár 50 fokos sütőbe – kelni, ismét nedves ruhával letakarva, nagyjából ½-3/4 órára, amíg újra kétszeresére nem dagad
3. eközben előmelegítjük az olajat, mint most megtanultam, az ideális, ha 150-170 fokon tudjuk tartani, akkor ugyanis nem ég oda az olaj és viszont szépen kisüti a fánkokat
4. óvatosan beletesszük az olajba a fánkokat, hogy ne nyomódjanak szét, és az egyik oldalukat 2-3, a másikat 1-2 percig sütjük, a fontos, hogy szedjük ki még pont mielőtt nagyon szép színe kezdene lenni, mert az már odaégés-gyanús
5. papírral letörölgetjük róla az olajat
6. bele injekciózzuk a tölteléket (ezzel kreatívnak kell lenni, vagy tényleg nagy injekcióval dolgozni tű nélkül, vagy lehet habzsákkal is)
7. megszórjuk porcukorral
Képek: LaMidbar (FB) - szaggatás a kibucban, én épp olajért mentem...; mako.co.il - fánk-kollekció és két saját kép a kávézók fánkjaiból
